Miért olyan nehéz elengedni azt, ami már nem szolgál minket?Csendes elengedés terápia
Van, amit fejben már rég lezártunk.
Tudjuk, hogy egy kapcsolatnak vége. Tudjuk, hogy egy régi történeten már nem tudunk változtatni. Tudjuk, hogy egy csalódást, egy kimondott mondatot vagy egy elmulasztott lehetőséget nem vihetünk vissza a múltba.
Mégis újra eszünkbe jut.
Újra végiggondoljuk, mit kellett volna másképp mondani vagy tenni. Néha már azt sem értjük, miért nem tudjuk egyszerűen elengedni.
Az elengedés azonban sokszor nem egyetlen döntés. Nem egy gomb, amit megnyomunk magunkban, és másnaptól már nem fáj, nem hiányzik, nem foglalkoztat.
Néha időre van szükségünk. Máskor arra, hogy végre figyelmet adjunk annak, amit eddig inkább félretettünk.
Miért kapaszkodunk a múltba?
Nem feltétlenül azért, mert vissza akarjuk kapni azt, ami elmúlt.
Sokszor inkább azért, mert maradt bennünk valami befejezetlen.
Egy ki nem mondott mondat.
Egy kérdés, amire soha nem kaptunk választ.
Egy döntés, amelyet ma már másképp hoznánk meg.
Vagy egyszerűen egy olyan életszakasz emléke, amely valaha fontos része volt annak, akik voltunk.
Ezért az elengedés számomra nem azt jelenti, hogy azt mondjuk magunknak: „Ezt el kell felejtenem.”
Ami fontos volt számunkra, azt nem szükséges kitörölnünk az életünkből ahhoz, hogy tovább tudjunk menni.
Amikor az eszünk már tudja, de belül még nem tartunk ott
Talán ismerős az érzés:
„Tudom, hogy nincs értelme ezen gondolkodnom.”
„Tudom, hogy tovább kellene lépnem.”
„Tudom, hogy ezen már nem tudok változtatni.”
És mégis visszatér.
Ilyenkor könnyen elkezdünk saját magunkkal is türelmetlenné válni. Azt gondoljuk, hogy már rég túl kellene lennünk rajta.
Pedig nincs mindenkire érvényes határidő.
Az egyik ember gyorsabban lezár egy helyzetet, a másiknak több időre van szüksége. És még ugyanaz az ember is teljesen különbözően élhet meg két veszteséget vagy változást.
Az elengedést ezért nem érdemes erőltetni.
Néha éppen az hoz közelebb hozzá, amikor nem akarjuk mindenáron siettetni.
Nem kell minden érzést azonnal megoldani
A mindennapokban nagyon megoldásközpontúan élünk.
Ha valami elromlik, megjavítjuk. Ha probléma van a munkahelyen, megoldást keresünk. Ha egy feladat előttünk áll, elvégezzük.
A belső folyamataink azonban nem mindig működnek ugyanígy.
Egy érzés nem feltétlenül azért jelenik meg, hogy gyorsan megszüntessük.
Néha előbb egyszerűen észre kell vennünk.
Mi az, ami valójában fáj?
Mi hiányzik?
Mire haragszom még mindig?
Mit szerettem volna másképp?
Mit nem mondtam ki?
És néha a legnehezebb kérdés:
Mit kellene elfogadnom ahhoz, hogy tovább tudjak menni?
Nem biztos, hogy ezekre rögtön válasz érkezik. De már az is fontos lehet, ha végre teret adunk nekik.
Az elengedés nem felejtés
Ezt nagyon fontosnak tartom.
Elengedni valamit nem jelenti azt, hogy az nem volt fontos.
Nem jelenti azt sem, hogy helyesnek kell tartanunk mindazt, ami velünk történt.
És végképp nem jelenti azt, hogy egy szép emléket ki kell törölnünk magunkból.
Az elengedés sokkal inkább arról szólhat, hogy egy múltbeli történetnek már nem kell ugyanazzal az erővel jelen lennie a mai életünkben.
A történetünk része maradhat.
De közben mi továbbmehetünk.
Mi történik, ha mindig félretesszük azt, ami bennünk van?
Sokszor azért nem foglalkozunk egy nehéz érzéssel, mert egyszerűen nincs rá időnk.
Dolgozni kell. Ott a család. El kell intézni a napi feladatokat. Reggel felkelünk, tesszük a dolgunkat, este pedig már csak arra vágyunk, hogy végre pihenjünk.
Így könnyű azt mondani:
„Majd később foglalkozom vele.”
Csakhogy a később sokszor nem érkezik meg magától.
Ezért lehet fontos tudatosan teremteni egy olyan időt, amikor nem kell elterelnünk a figyelmünket saját magunkról.
Csendes Elengedés – amikor nem kell siettetned magad
A Csendes Elengedés a Soleában, Szegeden egy ilyen megállás lehet.
Nem azért érkezel, hogy valaki megmondja, mit kell tenned.
És nem azért, hogy egyetlen alkalom alatt minden múltbeli történetet lezárjunk.
Beszélgetünk, ha szeretnél beszélni.
Figyelek rád.
És a csendnek is helye van.
Számomra az egyik legfontosabb, hogy nálam nem kell megfelelned. Nem kell úgy tenned, mintha már minden rendben lenne. És azt sem kell pontosan tudnod, miért érkeztél.
Lehet, hogy csak azt érzed: szeretnél végre megállni.
Ez is elég.
Nem kell mindent egyedül cipelnünk
Az önmagunkra figyelés nem gyengeség.
Néha éppen ahhoz kell bátorság, hogy megálljunk, és őszintén ránézzünk arra, amit már régóta próbálunk félretenni.
A Csendes Elengedés nem pszichoterápia, nem pszichológiai vagy orvosi kezelés, és nem helyettesíti ezek valamelyikét, amikor szakellátásra van szükség.
A Soleában figyelmet, jelenlétet, támogató beszélgetést és teret adok az önmagadra figyeléshez.
Nem ígérem, hogy egyik napról a másikra mindent elengedsz.
Azt viszont igen, hogy amikor nálam vagy, nem kell sietned.
Van időd megérkezni.
Van időd beszélni.
És van helye a csendnek is.
Ha úgy érzed, túl régóta hordozol magaddal egy történetet, amelyhez újra és újra visszatérsz, szeretettel várlak a Soleában, Szegeden.
Kapcsolódó szolgáltatások és tartalmak
Itt tegyél belső linket a Csendes Elengedés szolgáltatás oldalára, az előző „Mi az a Csendes Elengedés, és hogyan zajlik egy alkalom?” című cikkre, valamint az Egyéni konzultáció és a Lélekmasszázs oldalára.
Maradjunk kapcsolatban!
Ha közel állnak hozzád ezek a témák, látogass el a Solea Facebook-oldalára is, ahol videókkal, gondolatokkal és folyamatosan frissülő tartalmakkal várlak.
A YouTube-csatornámon is különböző videós tartalmakat találsz az önmagunkra figyelésről, belső egyensúlyról és a Solea világáról.
Ha kérdésed van, telefonon is kereshetsz. Ha pedig van olyan téma, amiről szívesen olvasnál a blogon, küldd el az ötletedet – szívesen készítek belőle egy következő bejegyzést.
Solea – Szeged
Telefon: +36 30 951 9326
Weboldal: solea.huCsendes elengedés terápia